Szerkesztő: Leposa Zsóka

Szerkesztette 2015-ig: Fitz Péter

Fotók: Bakos Ágnes, Tihanyi Bence, továbbá ismeretlen szerzők

Logo: Trombitás Tamás

Oldaldesign és WP téma optimalizálás: Eln Ferenc
elnferenc.com

© Fővárosi Képtár, 2014

 

14 máj Barabás Miklós (1810–1898)

A Lánchíd alapkőletétele, 1842
papír, akvarell, 262×338 mm

A vízfestmény Barabás Miklós azonos című monumentális olajképének vázlata. Az 1842. augusztus 24-én lezajlott ünnepélyt Sina Simon báró, Magyarország akkori legnagyobb mecénása, a Magyar Tudományos Akadémia és más országos intézmények egyik legfőbb támogatója megrendelésére festette meg Barabás 1864-ben, korábbi vázlatai alapján. A görög származású bécsi bankárcsalád akkorra már sok szállal kötődött a magyar gazdasághoz és kultúrához. Sina Simon apja, Sina György a hidat megálmodó Széchenyi István barátja és vagyonkezelője volt, s a Lánchíd Rt. elnökeként az építés finanszírozását irányította. Magyarország első állandó Duna-hídjának, a főváros egyesítése szimbólumának alapkőletétele országos jelentőségű eseménnyé vált: a jelképes követ József nádor helyezte el, az ország kulturális, pénzügyi és politikai elitje jelenlétében. A megrendelő Széchenyi és Sina családokon kívül olyan kiválóságok álltak ott, mint az irodalmi életből Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, a későbbi „márciusi ifjak” közül Szemere Pál, Vásárhelyi Pál, a politikai életből pedig Deák Ferenc, Eötvös József, Batthyány Lajos, Klauzál Gábor vagy Teleki László. Az 1842-es vízfestmény még az esemény hiteles forrásműve, forrongó, izgatott tömeget ábrázol. Az évtizedekkel később elkészült olajfestményen az ábrázoltak felismerhető portréi gondosan komponált, rendezett sorokban helyezkednek el, senki nem áll háttal vagy fordul el – ezzel szemben az egyidejű akvarellen a friss benyomások öltöttek formát, az elforduló gerendázat alatt levegős a tér, érzékelhető a mozgás.

Írta: Zsemberyné Árvai Mária és Köblös Péter

Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence

#segitunkazoktatasban