Szerkesztő: Leposa Zsóka

Szerkesztette 2015-ig: Fitz Péter

Fotók: Bakos Ágnes, Tihanyi Bence, továbbá ismeretlen szerzők

Logo: Trombitás Tamás

Oldaldesign és WP téma optimalizálás: Eln Ferenc
elnferenc.com

© Fővárosi Képtár, 2014

 

14 máj Barcsay Jenő (1900–1988)

Térritmus, vázlat az újpesti Árpád Fürdő mozaikjához, 1973
vászon, olaj, 60×190 cm

Az 1929-ben megalakult Szentendrei Festők Társaságának egyik vezető alkotójaként, majd 1945-től a rövid életű Európai Iskola művészcsoport tagjaként komoly szakmai elismeréseket kivívó Barcsay Jenő 1949-től kezdett nagy méretű falképekkel foglalkozni. A kedvezőtlen művészetpolitikai változások miatt azonban csak az 1960-as évek közepétől vált lehetővé terveinek a megvalósítása. Miskolcon az egyetemi könyvtárban, Budapesten a Hevesi Sándor téri színházépületben (ma: Magyar Színház), majd Szentendrén a megyei könyvtárban elkészült mozaikok sikere után, köztiszteletben álló művészként érte Barcsayt 1973-ban az épülő újpesti Árpád Fürdő fali mozaikjainak állami megrendelése. Bene László és Szentmártoni Ferenc építészek kezdettől fogva számoltak Barcsay alkotásával a fürdő tervezésekor, mert a fürdő körül formálódó új városrészt reprezentatív kortárs műalkotással kívánták gazdagítani.

Az idős Barcsay e megrendeléshez festett olajvázlatán a korai kubista tanulmányokból és a szentendrei építészeti motívumokból építkezik rigorózus következetességgel. Látásmódja egyszerűsítő és összesítő, zárt, geometrikus. A fürdő közönségét elszórva, bújtatottan elhelyezett emberalakokkal idézi meg. A nyüzsgő, mozgalmas atmoszférára a síkban ábrázolt, játékosan nyíló-csukódó, ritmikusan ismétlődő térelemekkel utal. Az addig elkészült mozaikok gyakorlati tapasztalatával a korábbiaknál rugalmasabban viszonyult a mester az olajfestés és a mozaiktechnika különböző jellegéhez, egyes látványelemeken itt-ott változtatott, ahol a nagyobb lépték megkövetelte. A kész falképeken festményünk sötét, helyenként komor, redukált színvilágához – fekete kontúrokban fekete, barna, okker, fehér, zöld, kék színmezők – képest lényegesen világosabb, változatosabb árnyalatok is felragyognak. A precizitásáról ismert művész maga is tevékenyen részt vett a mozaik kivitelezésében, ragaszkodott a nemes alapanyag – muranói üveg – beszerzéséhez, időt, költséget nem kímélve. Az Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda épületét, s benne az egymással szemben elhelyezett két kompozíciót az akkori pártállami ünnepekhez igazodva, 1974. november 7-én avatták fel. Három év múlva vásárolta meg a művésztől az itt látható vázlatot múzeumunk.

Barcsay monumentális köztéri munkája az épületet is túlélte, amibe tervezték. 2007-ben a gazdaságtalannak ítélt fürdőt bezárták. Tíz év múlva lebontották a leromlott állagú fürdőt, de a mozaikképeket – a művész jogutódai által vezetett Barcsay Alapítvány közbenjárására – szakszerűen leválasztották. A két mozaikkép a felújított Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő fedett uszodájában kapott helyet 2018-ban, immár egyetlen falfelületen.

Írta: Köblös Péter

Forrás: Artportal: Barcsay Jenő; https://artportal.hu/lexikon-muvesz/barcsay-jeno-14/
Új helyre kerülnek Barcsay Jenő újpesti mozaikjai, 2017. augusztus 23., https://szentendre.hu/uj-helyre-kerulnek-barcsay-jeno-ujpesti-mozaikjai/
Csillaghegyi uszodában a két Barcsay-mozaik, 2018. október 25.,
https://szentendre.hu/csillaghegyi-uszodaban-a-ket-barcsay-mozaik/

Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence

#segitunkazoktatasban