Szerkesztő: Leposa Zsóka

Szerkesztette 2015-ig: Fitz Péter

Fotók: Bakos Ágnes, Tihanyi Bence, továbbá ismeretlen szerzők

Logo: Trombitás Tamás

Oldaldesign és WP téma optimalizálás: Eln Ferenc
elnferenc.com

© Fővárosi Képtár, 2014

 

A kék terem

A Tehnica Schweiz (László Gergely és Rákosi Péter) kiállítása

2019. június 19 – július 13. | Templomtér

Kurátor:
Lázár Eszter

Megnyitó:
2019. június 18. | 18:00

A kiállítást megnyitja:
Turai Hedvig művészettörténész

A Tehnica Schweiz művészpáros (László Gergely és Rákosi Péter) több mint 15 éve dolgozik együtt. Érdeklődésük középpontjában a kulturális identitásokhoz kapcsolódó történetek, épületek, helyszínek és közösségek állnak. Kutatáson alapuló, „leletmentő” munkáikban nemcsak vizsgálják a kollektív emlékezet mintázatait, hanem különböző együttműködésen alapuló alkotófolyamatok során azok játékos előhívására is kísérletet tesznek.

A kék terem az épített és a tárgyi kulturális örökséghez való viszonyunk újragondolásával foglalkozik, amelyben két történet fonódik össze: a Szépművészeti Múzeum 19. századi antik szobormásolati gyűjteménye, valamint a 18. században épült tatai zsinagóga, ahol több mint negyven éven keresztül mutatták be az életnagyságú ókori másolatokat.

A kék terem egy installáció és egy film, helyszíne az egykori zsinagóga. A filmben a restaurátorok leválasztják a gipszmásolatokat a posztamensekről, darabokra szedik, ládákba rakják és elszállítják. Az épület fokozatosan kiürül, majd a zsinagóga önkényes elfoglalásával egy csapat művészhallgató veszi birtokba a műteremmé alakított teret, és az antik szobrok kisméretű porcelán másolatait készítik el a gipszek pontos, kicsinyített replikáiból egy új gyűjteményt hozva létre.

A film egy művészi intervenció dokumentuma, amely a gyűjtemény elköltöztetésével az önmaga emlékművévé váló kiürült épület számára kínál újabb ideiglenes funkciót: egy porcelánmanufaktúrát. A 19. században közpénzen vásárolt ókori replikák oktatási célokat is szolgáltak: az egyetemes szépségideál formajegyeinek elsajátítása érdekében másolták a művésznövendékek az antik szobrokat. Ma azonban már egy teljesen más jellegű műhelyfeladaton dolgoznak a fiatalok; az egykor benne lakó szobrok egy másik minőségben (anyagban, méretben) jelennek meg.

A Tehnica Schweiz projektje a tatai volt zsinagógában került először bemutatásra, a hely jelentésének különböző diskurzusait olvasztva magába. A második világháború előtt Tata 12 ezres lakosságának 10%-a izraelita származású volt; az asszimilált közösség tagjai között sok iparossal és kereskedővel. Tata iparának jelentős része, így a szőnyeggyár, a bőrgyár és a téglagyár is zsidó kereskedők tulajdonában volt. A város prominens alakja volt a zsidó származású gyáros Fischer Mór (1799-1880), a Herendi porcelángyártás felvirágoztatója.

Az anyag most új helyszínre, a Kiscelli Múzeum Templomterébe költözik.

A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Kiscelli Múzeum a főváros történetének sokszínű tárgyi és művészeti emlékét őrzi. Az időszaki kiállítások befogadására szolgáló csarnokban a limitált példányszámú porcelán-nippek az antik gipszszobrok méretével és a hatalmas tér dimenzióival is kapcsolatba kerülnek. A zsinagóga nemcsak a filmen, hanem a templomtérben is megjelenik: a porcelánszobrok bemutatására készített építészeti makett az antik másolatok egykori lakhelyének formáját és anyagát is megidézi.

A kék terem a többszintű áthelyezéssel és újrahasznosítással történelmi és művészeti emlékeink tér – és idődimenzióinak folyamatos alakulását érzékelteti, miközben a kulturális örökséghez való komplex viszonyunk újragondolására vállalkozik.

A porcelánszobrokat Kondor Edit, Csák Mónika, Bokor Zsuzsa vezetésével és közreműködésével MOME Tárgyalkotó Tanszék MA hallgatói Bodnár Henrietta, Farkas Gabriella, Fúró Bernadett, Nagy Boglárka, Nagy-György Ágnes, Szőke Barbara készítették.

A filmben, amelynek zenéjét Bátki Viktor brácsaművész és zeneszerző készítette, az ógörög és a héber dallamvilág keveredik. Főmotívuma egy négy hangból álló ógörög hangsorból (enharmonikus tetrachord: egy nagy terc, két negyedhang) és egy ógörög dallamtöredékből tevődik össze. A zenét a művész (akusztikus) brácsán és hathúros elektromos brácsán játszotta fel, effekt pedálok használatával. A hangszerek segítségével imitálta az ókori húros-pengetős, ősi fúvós hangszereket, és az atmoszféra hangokat egyaránt.

A zene első részében végig pulzáló basszus szólam mind ritmusképletben, mind hangmagasságban a TATA szót tartalmazza (2 negyedhang = ta-ta, zenei B hang relatív szolmizáció szerint szintén „tá”).

Külön köszönet:

Birkás Máté, Bokor Zsuzsa, Csák Móni, Kondor Edit és a MOME másodéves hallgatói (Bodnár Henrietta, Farkas Gabriella, Fúró Bernadett, Nagy Boglárka, Nagy-György Ágnes, Szőke Barbara ), Katarina Šević, Kútvölgyi Léna, Pap Dávid / FabLab, Pados Gábor, Petrányi Viktória, Schmidtmayer Richárd, Sipos Dániel, Toronyi Zsuzsa, Végvári Tamás / Liget Projekt Budapest, Zafir Dániel

A projekt létrejöttét támogatta:

Barta Péter, Kuny Domokos Múzeum,Tata, acb Galéria, FabLab Budapest, Karmazin Stúdió, Szauer Péter, Tárgyalkotó Tanszék MOME, a Proton Cinema, SILKEM Hungary kft., tranzit.hu

Kapcsolódó programok:

2019. június 22. | 16.00–18.00

A kék terem a Múzeumok éjszakáján
Átiratok A kék teremre: anyagok, minőségek, történetek

Résztvevők:
Rákosi Péter (Tehnica Schweiz) és Lázár Eszter
Káldi Richárd restaurátor – az ókori mesterművek másolása – az ókori másolatok restaurálása
Pap Dávid / FabLab – A szobrok léptékváltása – óriás gipszobrok asztali 3D-ben
Kondor Edit kerámiaművész – Az “ókori” porcelán titkai

2019. július 5. | 18.00
Exkluzív tárlatvezetés Péterfy Gergely íróval

Share on Pinterest