Molnár József Velencében, Rómában, majd Münchenben tanult. 1850-ben települt haza. Művészi pályája kezdetén monumentális történelmi képeket festett, később áttért a polgári életképekre és a tájképekre. Munkásságából az olyan, a kispolgári biedermeier és a romantika jegyeit keverő, színkezelésében már a XIX. század végi modernebb irányzatok felé mutató tájképek, veduták a legmaradandóbbak, mint ez a Kálvin teret ábrázoló nagyméretű vászna. A mű a főváros által 1884-ben kiírt városképpályázatára készült. Molnár József derűs, nyugodt hangulatot árasztó művének vázlata harmadik díjat nyert a pályázaton, ezután kapta meg a megbízást a végleges, nagyméretű festmény kidolgozására.

A XIX. századi Kálvin tér e részletén látható épületek közül egyedül a Nemzeti Múzeum maradt fenn napjainkig. Jobbra az Ybl Miklós által tervezett Pesti Első Hazai Takarékpénztár, és a vele szemben álló szintén Ybl keze nyomát viselő Geist-ház a második világháború áldozatául esett. A tér arculatát valaha meghatározó, középen álló Danubius-kutat is újra kellett faragni a háború pusztításai után, majd 1959-ben átszállították az Engels (ma: Erzsébet) térre.

Írta: Simon Magdolna

Forrás: Várnai Vera: Festői Budapest. Budapest, Corvina Kiadó, 2004
Ybl Miklós Virtuális Archívum: Geist Gáspár bérháza
http://ybl.bparchiv.hu/temak/geist-gaspar-berhaza

Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence