Háború és a divat egymással ellentétes fogalmaknak tűnnek. Úgy képzeljük, hogy háború idején nincs szükség új ruhákra vagy társasági összejövetelekre. A valóság azonban az első világháború idején is más volt. Anyaghiány lépett fel, és a háborúban ellenséggé vált Franciaországból nem érkeztek újabb ruhamodellek, a szükségből erényt igyekezett kovácsolt a Fényűzés Elleni Liga, amelyet 1916-ban az ismert írónő, Tormay Cécile alapított előkelő hölgyekkel közösen. Divatbemutatókat is rendeztek az olcsó, anyagtakarékos öltözködést segítendő, és pályázatot hirdettek egyszerű utcai ruhák, estélyi öltözékek tervezésére. A Liga nem volt hosszú életű, sem sikeres, 1917 elején megszűnt.

Az első világháború által a divatban hozott változások közül az egyik legszembetűnőbb – a női viselet egyszerűsödése mellett – az ápolónői egyenruha népszerűsége. 1914-ben Magyarországon a legtrendibb ruhadarab a keményített és makulátlanul tiszta az ápolónői egyenruha volt, ez szerepelt a szeptember 15-i Divat Szalon címlapján is. Előkelő hölgyek százai jelentkeztek önkéntes ápolónak, és izgatottan várták a frontról érkező első sebesültszállítmányokat. „Az utcákon fehér batisztköpenyes, lebegő fejdíszű, szép, gazdag nők autóztak naphosszat, nagy vöröskereszttel a karjukon valami titokzatos, de borzasztóan sürgős és fontos küldetésben” – írta Kaffka Margit a Két nyár című elbeszélésében. A divatot követve azok is ápolónőruhát öltöttek, akik soha nem dolgoztak kórházban.

Pataky Katalin tanulmányait a budapesti Állami Női Festőiskolában folytatta 1916–18-ig. A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár számos rajzát őrzi. Divatrajzaival 1916-ban részt vett többek között a Fényűzés Elleni Liga Nemzeti Szalonban rendezett Divatkiállításán. 1915-ös vízfestményén egy kerthelyiség látható kis kerek asztalokkal. A háttérben katonaruhás alakok foglalnak helyet, az előtérben két hölgy uzsonnázik. Az egyikük talpig rózsaszínben, virágos kalapban kecsesen tartja cigarettáját, míg a vele szemben ülő vöröskeresztes egyenruhát viselő „nővér” szintén finom mozdulattal emeli porceláncsészéjét, abszurd ellenpontjaiként a világháború borzalmainak.

Írta: Zsemberyné Árvai Mária

Forrás: F. Dózsa Katalin: „Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira”, in: Múltunk, 2016/2. 54–82.

Köszönjük Szatmári Juditnak a szakmai észrevételeket, kiegészítést.

Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence