A főváros képtára – Művek és történetek időszaki kiállítás a Vármúzeumban

A főváros képtára – Művek és történetek

A Fővárosi Képtár időszaki kiállítása a BTM Vármúzeumban

2024. június 7. – 2025. február 2.

Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum (1014 Budapest, Szent György tér 2. “E” épület)

Nyitvatartás: kedd–vasárnap 10–18 óra

A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy 40 ezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók. Ezt az űrt tölti be A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be. Átfogó képet nyújt a magyar művészet történetéről a 19. század végétől a kortársakig, ez azonban csak egyike a tárlat által felajánlott elbeszéléseknek. A több mint 100 kiállító művész – akiknek közel egyharmada női alkotó – között olyan ismert nevek találhatók, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Lesznai Anna, Vaszary János, Bortnyik Sándor, Ferenczy Noémi, Reigl Judit, Vera Molnar, Ország Lili, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Chilf Mária, Eperjesi Ágnes, Drozdik Orshi vagy Szíj Kamilla.

A 10 tematikus egységből álló kiállításon erős hangsúlyokat kap a női alkotók szereplehetőségeinek alakulása, a háborúk okozta szakadások, az itthonmaradás és az emigráció dilemmái, a társadalmi normákon és a művészettörténeti kánonon kívül rekedtek pozíciói. Az elrendezés nem követ szigorú kronológiát. A Fővárosi Képtár kurátori csapatának tagjai sokféle nézőpontot vetettek fel, s ezek sajátos hangsúlyokat, szokatlannak tűnő együtteseket eredményeztek. Így például a 20. század eleji alkotások között a 90-es vagy a 2010-es években készült művek is feltűnnek. Az izgalmas társítások és a több ponton szándékosan nyitva hagyott kérdések választási lehetőségeket kínálnak, közös gondolkodásra hívják a látogatót. A falszövegek és a műtárgyakat kísérő, bővített feliratok is több szálat vetnek fel: nemcsak az adott alkotásról szólnak, hanem arra is kitérnek, hogy a mű mikor és hogyan került a gyűjteménybe, ezáltal kritikai szemmel láttatják az intézmény mindenkori történetét.

A gyűjtemény nem választható le az intézményről, keletkezéstörténete és napjainkig tartó folyamatos formálódása, gyarapodása összefonódik a képtár történetével. A kiállítás installációja tudatosan idézi meg az ötven évvel ezelőtt, 1977-ben a Budapesti Történeti Múzeumban ugyanebben a térben rendezett tárlat arculatát, amely először tárta a nagyközönség elé, hogy milyen kivételes modern gyűjtemény épül a fővárosban.