A kiállítás fókuszában egy több mint 50 éve raktárban rejtőző hatalmas festmény és egy először több mint ötven éve megjelent könyv áll – keletkezésük az 1956-os forradalmat követő évekhez kötődik. A két alkotó, a korszak közismert festője, Bernáth Aurél és egyik legolvasottabb írója, Déry Tibor – sorsuk szorosan összefonódott a XX. század magyar történelmével. Életük sok tekintetben párhuzamos: mindketten nagypolgári családi háttérrel rendelkeztek, mindkettőjüket megérintette Kassák aktivizmusa, a háború után az új rendszerben először fontos pozíciókba kerültek, majd kiemelt-kiemelkedő alkotóként a hatalom vonzását és taszítását egyaránt megtapasztalták. Barátságuk a húszas évekre nyúlik vissza, s az ötvenes évek elejének vitái idején sem szakad meg. 1956 augusztusában még együtt vendégeskednek közös barátjuknál, a filozófus Szilasi Vilmosnál, a svájci Brissagóban, néhány hónappal később azonban sorsuk élesen kettéválik. Műveikben is tükröződő élethelyzetük talán sohasem mutat nagyobb távolságot, mint 1958-ban: Déry ekkor a forradalmi cselekményekért elítélve a börtönkórházban, ölébe tett füzetbe írja a G. A. úr X-ben című disztópikus regényét – a szerző eredeti szándéka szerint a mű címe Óra mutatók nélkül lett volna –, és reménye sincs arra, hogy műve valamikor megjelenjen Magyarországon. Bernáth pedig a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának falára készít hatalmas, reprezentatív, Budapestet ábrázoló képet. Egyikük a bezártságot örökíti meg, a másik a szabad világnak festi a kádári Magyarország pannóját. Az egyik műben a por, a romhalmaz és az elviselhetetlen idő jelenik meg, a másikat alkotója úgy tervezte, hogy a brüsszeli kék eget tükrözze. Déry regényét 1964-ben kiadják, Bernáth festménye raktárba kerül; a két művész barátsága töretlen marad.

BERNÁTH Aurél

Budapest látképe, 1958, alumínium pannó a Brüsszeli Világkiállítás magyar pavilonjához (részlet)

A két mű párhuzamaira és ellentmondásaira a Kiscelli Múzeum templomterében most egy kortárs művész világít rá. Gróf Ferenc az elmúlt évtizedben a Société Réaliste csoport tagjaként nyelvi és tipográfiai elemekből, statisztikákból, kartográfiai jelekből hozott létre különös eszközrendszert a társadalmi folyamatok vizsgálatára, a múlt és a jelen összefüggéseinek felmutatására. A csoport felbomlását követően a látásmód és a szemlélet megmarad, az elemzés középpontjában azonban egy-egy korábban létrejött mű, illetve a magyar képzőművészet és irodalom történetének metszete áll. A képzőművészet mindig is élt a korábban létrehozott alkotások újrafeldolgozásának eszközével; a XX. század közepén alakult ki az „eltérítés” (détournement) fogalma, a század végén ebben a vonatkozásban újdonságot jelentett a művészi kisajátítás (appropriáció), és beavatkozás (intervenció) stratégiája. Gróf Ferenc a múzeumi gyűjteményből és az irodalomtörténetből emel ki egy-egy elemet, hogy azokat rá jellemző látásmóddal és eszközrendszerrel értelmezze újra. A Bernáth-pannó az 1958-as világkiállítás óta először kerül nyilvánosság elé, a G. A. úr X-ben – amely néhány éve jelent meg újra utoljára – sorai az elmúlt évtizedekben alig idézték. Gróf installációiban a két mű jelentésrétegeit egymásra helyezve láttatja és olvastatja újra a múltat. A G. A. úr X-ben szövegei a kiállítótérben szubjektív válogatásban, Bernáth Aurél festményének egyes elemei pedig az eredeti logikát felülíró algoritmus szerint rendezve jelennek meg.

BERNÁTH Aurél

Budapest látképe, 1958, alumínium pannó a Brüsszeli Világkiállítás magyar pavilonjához (részlet)

REKONSTRUKCIÓ: A kiállítás részeként december 14-én a Bernáth-kép „rekonstrukciójára”, a képelemek eredeti rendjének helyreállítására is sor kerül. A kiállítás utolsó két hetében így a látogatók az egykor a brüsszeli pavilon falán bemutatott Budapest-pannót is megtekinthetik. A tárlathoz kapcsolódóan a korszakról, a művekről és a művészi beavatkozásról szóló kiadvány jelenik meg, amelyet szintén ezen a napon mutat be a Kiscelli Múzeum.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

A kiállításhoz kapcsolódó programok:

Október 28. (péntek) 18.00
Megnyitó

Október 30. (vasárnap) 15.00
Gróf Ferenc tárlatvezetése

November 5. (szombat) 15.00
Mélyi József kurátori tárlatvezetésen

November 19. (szombat)
10.30-tól családi nap
11-kor és 15 órakor tárlatvezetés

November 26. (szombat) 15.00
Tárlatvezetés

December 3. (szombat) 15.00
Mélyi József kurátori vezetése

December 11. (vasárnap) 15.00
Tárlatvezetés

December 14. (szerda) 17.00

REKONSTRUKCIÓ

Könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés, rekonstrukció
A kiállításhoz kapcsolódóan megjelentetett tanulmánykötet bemutatója és ehhez kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés. A könyvbemutató alkalmából a Bernáth-kép „rekonstrukciójára”, a képelemek eredeti rendjének helyreállítására is sor kerül, így a látogatók az egykor a magyar pavilon falán bemutatott Budapest-pannót is megtekinthetik.