2015 óta a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kiállítási stratégiájának fontos eleme, hogy a múzeumi teret, a múzeumi közeget és a kortárs művészeti missziót összekapcsolja.

Vincze Ottó műve egyfelől a múzeumi atmoszférát tölti fel energetikai feszültséggel, másfelől az országot behálózó magasfeszültségű távvezetékek megidézése által a szigetelés nélküli kábelrengeteg madarakat tizedelő veszélyeit nyomatékosítja.

A Szentendrén élő művész többféle médiumot egybefoglaló installációi általában helyspecifikusak, szorosan kötődnek a környezet által sugallt gondolatokhoz, asszociációkhoz. A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár barokk belső udvarába tervezett szabadtéri műve a templom és a kolostorépület tetőszerkezete között átívelő sodronykötelekre függesztett, a távvezetékeken használatos vizuális jelzőket, ún. légi akadályt mutató piros gömböket köti össze az architektúrára simuló trompe l’oeil ábrázolással. Ez utóbbi egy, a füves belső kertben álló elektromos távvezeték oszlopot jelenít meg, mely mintha a kerti szoboregyüttes újabb elemeként beékelődne a fal mögötti Templomtérbe. A mű, míg látványosságával és könnyű olvashatóságával oldott tónusban népszerűsíti a múzeumi működés és a környezetvédelem komplex gondolatköreit, szimbolikusan mindkét szférát magas feszültség alá helyezi.

Az installáció mediális megjelenítésében és a közönségkapcsolati eseményekben részt vesznek a Mályi Madármentő Állomás és a Magyar Madártani Egyesület munkatársai.

VINCZE OTTÓ (Kisvárda, 1964)
www.vinczeotto.com

Munkácsy-díjas képzőművész, Szentendrén él és dolgozik. 1993 és 1996 között Derkovits ösztöndíjas volt, majd a 90 évek második felében többnyire Németországban, Svájcban dolgozott és állított ki.

Számos jelentős szakmai díjat és külföldi ösztöndíjat nyert el:

1996–1997: a Künstlerdorf Schöppingen ösztöndíja,
1997: az Art Cologne támogatott kiállítója,
1999: a Schleswig- Holsteinische Künstlerhaus ösztöndíja, továbbá a Künstlerhauser Worpswede DAAD ösztöndíja
2003: a Kunststiftung Stuttgart ösztöndíja,
2009: a Cité Internationale des Arts ösztöndíja, Párizs,
2010: Victor Vasarely ösztöndíj, Párizs,
2017-ben River-pool című szentendrei munkája az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále ideje alatt Giudecca sziget partjánál aratott látványos nemzetközi sikert.
www.river-pool.com

2010-ben a Paksi Képtárban keltett figyelmet a helyszínre tervezett Kognitív mentés című térinstallációjával. 2011-ben a Párizsi Magyar Intézet rendezett újabb műveiből önálló kiállítást. Munkái több rangos köz- és magángyűjteményben megtalálhatóak, így a Magyar Nemzeti Galéria és a Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításában.

Modem, Debrecen
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Modern Művészetért Alapítvány, Dunaújváros
Modern Képtár, Paks
Janus Pannonius Múzeum, Modern Magyar Képtár, Pécs
Városi Képtár, Győr
Künstlerdorf Schöppingen, Észak-Rajna–Vesztfália
Skulpturenpark Katzow, Németország

MADARAK ÉS LÉGVEZETÉKEK

Magyarországon minimum 100-200 ezer madár pusztul el évente áramütés következtében.

Minden olyan oszlop veszélyt jelent madarainkra, amelyen egy madár a szárnyaival, lábaival, fejével, vagy esős, nyirkos időben a tollaival egyidejűleg tud megérinteni két vezetéket. A ragadozómadarak közül az egerészölyv, a rétisas, a parlagi sas és a vörösvércse, az énekesmadarak közül a szarka, a dolmányos varjú és a seregély, a gólyaalkatúak közül a fehér gólya tartozik a legveszélyeztetettebb fajok közé.

A madarak és vezetékek konfliktusai nem csak a természetvédőket aggasztják, mivel az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és anyagi kárt okoznak a madarak által előidézett zárlatok. Közvetetten a fogyasztók is érintettek, mert egy-egy madár által keltett áramkimaradás számukra komoly problémát jelenthet.
Egyre több országban születnek olyan jogszabályok, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására. A Bonni Egyezmény (Egyezmény a Vadon Élő Vándorló Állatfajok Védelméről) aláíró országai – köztük Magyarország is – 2002 szeptemberében elfogadtak egy új határozatot, melynek értelmében vállalják: konkrét lépéseket tesznek azért, hogy megszűnjön a szabad vezetékek mentén a madarak pusztulása. 2008-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az akkori három hazai áramszolgáltató és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselői aláírták az Akadálymentes Égbolt nevű megállapodást, melynek értelmében 2020-ig az összes, madarakra veszélyes vezetékszakaszt át kellene alakítani. Sajnos a gazdasági érdekek és szabályozási közegek átrendeződése nyomán a 2010-es években a szolgáltatók és a felügyeleti hatóságok sorban visszaléptek ettől a megállapodástól, így az elektromos vezetékek madárvédelmi szempontú átalakítása – légvezetékszigetelés, fészekmagasítók, szigetelőpapucsok beépítése, földkábelek alkalmazása – lelassult.
2018 májusában Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás vezetője egy áramütött egerészölyvvel a karjaiban, személyesen protestált az legnagyobb hazai áramszolgáltató budapesti székháza előtt a madárvédelmi intézkedések mielőbbi foganatosítása érdekében.

2018-ban egy nemzetközi projekt keretében a szakemberek egy, a Dunát keresztező távvezetékre új típusú, az időjárás és a nagyfeszültségi környezet viszontagságainak ellenálló madáreltérítőket raktak ki. Bár az utóbbi években számos helyen alakítottak ki a madarak számára akadálymentes áramszolgálató környezetet, ez mindössze a teljes hálózat elhanyagolható részét fedi le.

kapcsolat:

B. Nagy Anikó
e-mail

Jalsoviczky Sára
e-mail