Szerkesztő: Vincze Dóra

Szerkesztette 2015-ig: Fitz Péter

Fotók: Bakos Ágnes, Tihanyi Bence, továbbá ismeretlen szerzők

Logo: Trombitás Tamás

© Fővárosi Képtár, 2014

Ismeretlen művész

Céltábla: Az Indóház a mai Nyugati pályaudvar helyén, 1854
olaj, fa, 52×54 cm

Az európai ipari forradalom magyarországi megjelenésének első és egyben egyik leglátványosabb jele az első vasútvonal 1846-os ünnepélyes megnyitása volt. A Pest és Vác között közlekedő gőzvonat a mai Nyugati pályaudvar helyéről indult. A fő állomásépületet, amelyhez raktárak és más kiszolgáló melléképületek is tartoztak, a bécsi Paul Sprenger tervei alapján Zitterbarth Mátyás, a pesti klasszicista építészet egyik legnagyobb mestere kivitelezte. A vasút és az Indóház újszerűsége hatalmas hatást gyakorolt az ország és a főváros ipari-építészeti fejlődésére. „Száz vasútat, ezeret!” – írta a lelkesült Petőfi 1847-ben, miután feleségével, Szendrey Júliával maga is igénybe vette az új közlekedési eszközt.

Festményünk, bár későbbi, alapjában véve a reformkori állapotot örökíti meg. A jobb oldali, árkádosított oromfalú főépülettel és az előtte húzódó, „Personen Halle” felirattal ellátott váróval szemben balra a kétemeletes emelet funkcióját a „Frachtenabgabe” (teherleadás) felirat jelöli. A német nyelvű feliratok a levert szabadságharc utáni erőszakos németesítés időszakáról árulkodnak. Figyelemre méltó a kissé idealizált, sematikus megfestésű természeti háttér, ahová a vonatszerelvények a mai Nyugati tér felől tovafutnak, s balra a falusias házacskák, a békésen döcögő hintó: milyen kisvárosi jellegű volt még Pest!
De ez az állapot nem tartott sokáig. A kiegyezés után a vasút fejlesztése és vele a városiasodás új lendületet vett Magyarországon. A sokszorosára duzzadt forgalom egyértelműen „kinőtte” az Indóházat. A városegyesítés és a Nagykörút kiépítése megpecsételte az épület sorsát. 1874-ben a vasúti csarnok köré fölépítették a jóval nagyobb újat, majd a főépületet elbontották. Egykori helyét a Nagykörút szeli át; az északabbra épült, ma is álló pályaudvar tervezésében a párizsi Gustave Eiffel-cég is részt vett. A fennmaradt metszetek és fényképek között ez a lőtábla-kép az egyetlen, amelyik színekkel ábrázolja az egykori Indóházat.

Az alul olvasható német rigmus magyarul: „Leányszívek hódítása / És szerelem koldulása, / Egyszerűbb valósulása, / Mint – a szög eltalálása.”

#fejentalalniaszoget