Szerkesztő: Vincze Dóra

Szerkesztette 2015-ig: Fitz Péter

Fotók: Bakos Ágnes, Tihanyi Bence, továbbá ismeretlen szerzők

Logo: Trombitás Tamás

© Fővárosi Képtár, 2014

 

1971 Párhuzamos különidők

2018. október 13. – 2019. március 24. | Templomtér, Oratórium

Nyitva tartás kedd–péntek 10–16 h, hétvégén 10–18 h.

Kurátorok:
Hegyi Dóra, László Zsuzsa, Leposa Zsóka, Róka Enikő, Százados László

Együttműködő művész:
Kaszás Tamás

A Fővárosi Képtár kiállításon bemutatott anyaga.

A kiállítás két, egykorú műcsoportból indul ki, és ezeken keresztül mutat rá a Kádár-korszak képzőművészetének párhuzamos jelenségeire. Két meghatározó művészgeneráció összetett viszonyrendszerét vizsgálja, anélkül, hogy esztétikai vagy történelmi ítéletet mondana. Igyekszik feltárni és bemutatni a műveket, létrejöttük közegét: az eltérő és egyidejűleg létező művészetfogalmakat, az egy- mással szembenálló pozíciókat, vitákat, és végső soron a hatalom és művészet bonyolult kapcsolatát.

Hincz Gyula

Tudomány (részlet a Debreceni Agrártudományi Egyetem gobelinjének vázlatáról), 1963–64, vegyes technika, karton

Tragor Ignác Múzeum, Vác

Az időpont mindkét esetben 1971, és ebből kiindulva tágan értelmezve az 1968–1973 közötti időszak, melyben részben azonos történeti „erőtényezők” hatnak: az új gazdasági mechanizmus légköre, a magát a modernitás pártfogójaként látó és láttató hatalom, melynek viszonya a képzőművészet legújabb irányzataihoz épp bizonytalankodó. A kiállításon két nemzedék lép színre, közöttük számos kapcsolat kimutatható.

Maurer Dóra

Keressük Dózsát, 1972–73 | Operatőr: Gulyás János | Balázs Béla Filmstúdió / Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum

(→M←) A Templomtérben olyan művészek munkái láthatók, akik az ötvenes években a szocialista realizmus kívánalmaihoz igazodtak, majd a kultúr- politika enyhülését követően művészileg továbbléptek, modernizálódni tudtak.

Műveik tökéletesen megfeleltek az 1956 után meghirdetett politikai programnak, a sztálinizmussal szakító, modern szocialista állam eszményének, ezért szak- mai pozícióikat sikeresen megerősítették. Történetük 1971-ben, a jelen kiállítást rendező intézményhez kapcsolódik. A Budapesti Történeti Múzeum (melyhez a Kiscelli Múzeum tartozik) újonnan megnyitott budavári épületében, az építésze- tileg teljesen átalakított, a múlt emlékét eltörölni szándékozó modern enteriőrökben 1971-ben kultúrpolitikai jelentőségű tárlatok kaptak helyet. Az év tavaszán Hincz Gyula és Somogyi József kiállítása az 1970-es Velencei Biennáléról érkezett, ősszel pedig Domanovszky Endre gyűjteményes anyaga mintegy főpróbája volt a művész 1972-es biennále-szereplésének. A műveket Kaszás Tamás képző- művész által létrehozott, be- és körüljárható ideiglenes építményben mutatjuk be, amely El Liszickij 1927-ben Hannoverben megvalósított Absztrakt kabinetjéből kiindulva teremti meg a hatvanas–hetvenes évek fordulóján született monumen- tális művek és dokumentumok kiállítási közegét.

Korniss Dezső

Térrács (Elképzelés), 1971, ceruza, milliméterpapír

Beke László gyűjteménye

(←V) A kiállítás ebből az irányból a Toronytereken keresztül folytatódik. Itt olyan dokumentumfilmeket láthatunk, amelyek a korszakra egy vagy több évtized távlatából tekintenek rá.

(→E←) A másik műcsoport, amelyet az emeleti Oratóriumban mutatunk be, a második nyilvánossághoz és egy jóval fiatalabb generációhoz kötődik. A hatvanas évek végén jelentkező művésznemzedék számos kísérletet tett arra, hogy bejusson a művészet intézményeibe, mielőtt ezek kudarcai miatt kialakította volna saját félnyilvános intézményeit. Az egyik ilyen kísérlet Beke László 1971-es Elképzelés című felhívásához kapcsolódik, melyben „egy csupán gondolatban realizálódó”, de „pontosan dokumentált” kiállítás anyagához kért műveket 28 fiatal művésztől. A megszólított művészek, többek között Bak Imre, Erdély Miklós, Jovánovics György, Keserü Ilona, Lakner László és Tót Endre a megelőző években egy új, a képzőművészet hagyományos ágait és műfajait meghaladó programmal jelentkeztek. A magyar művészettörténet-írásban az Elképzelés projekthez kötődően 1971-et tekintik a magyar konceptualizmus kiindulópontjának. A kiállításon Beke gyűjteménye mellett most először láthatók azok a lapok, melyeket Kovalovszky Márta művészettörténész a székesfehérvári István Király Múzeumba tervezett Elképzelések-kiállításra gyűjtött össze. A kiállítást, mely szintén a konceptuális művészet első megnyilvánulásait mutatta volna be, végül nem engedélyezték.

Kaszás Tamás

Térrács, 2018, digitális grafika

(↑T↓) A fiatalabb és az idősebb avantgárd nemzedék közötti egyik legmeghatározóbb összekötő Korniss Dezső volt, aki generációjából egyedüliként maga jelentkezett, hogy részt kíván venni Beke projektjében. Kaszás Tamás képzőművész a múzeum felkérésére újabb alternatív valóságszinteket és értelmezési tartomá- nyokat vezet be. Kornissnak az Elképzelés-projekt számára készített Térrács-tervét emeli ki, s a Kiscelli Múzeum udvarán létrehozza annak 1:1-es, a képzelet és a megvalósulás határán letáborozó, „félkész” változatát, amit a folyosó ablakaiból felülnézetből is láthatunk.

(←K→) A két mikrotörténeti fókuszú kiállítást az emeleti folyosón egy eseménytörténet kapcsolja össze, mely dokumentumok és eredeti műtárgyak segítségével a korszak (1968–1973) párhuzamos, kultúrpolitika által meghatározott művészeti történéseit, a projektek közvetlen szellemi kontextusát jeleníti meg.

A két Elképzelés-akció és a múzeum kiállítás- és gyűjteménytörténete, egy épületben két helyszínen bemutatva, ráirányítja a figyelmet az egyidejű, de a történeti emlékezetben markánsan különváló jelenségekre és végső soron a múlt rekonstrukciójának az összetettségére. Erre utal a kiállítás Ernst Blochtól kölcsönzött alcíme, a párhuzamos különidők.

Kapcsolódó programok

Kurátori tárlatvezetések vasárnaponként 15 órakor

október 14.
november 4.
november 11.
november 18.
november 25.
december 2.
január 13.
január 20.
január 27.
március 3.
március 10.
március 17.

Share on Pinterest
There are no images.